C.S. Lewis és J.R.R. Tolkien, a két tehetséges szerző és tanító, barátok voltak. Mindketten oxfordi professzorok, akik elég gyakran találkoztak, hogy megosszák egymással éppen készülő regényeik történetét. Amikor Tolkien A gyűrűk ura c. művét írta többször volt, hogy elkeseredett. Lewis azonban folyamatosan bátorította barátját, hogy ne hagyja abba az írást. "Hol a következő fejezet? Most már nem adhatod fel"- mondta Lewis ilyenkor. A későbbi évek során Tolkien elismerte, milyen sokat jelentett számára Lewis támogatása: "El sem tudom mondani, milyen felmérhetetlenül sokkal tartozom neki."-írta Tolkien."Hosszú időn át ő volt az egyetlen közönségem."
Milyen nagyszerű dolgok születhetnek, ha van valaki, aki fel akar emelni téged!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.