Élet-halál kérdése

letoltes_2.jpgA címben szereplő kifejezés talán kissé devalválódott napjainkra, hiszen hajlamosak vagyunk „élet-halál kérdésként” kezelni és megjelölni a valóban fontos, de azért nem feltétlenül ekkora súlyú problémákat. A nagypénteken történt eseményekre azonban még az élet-halál jelző sem elég, hiszen örök élet vagy örök halál kérdése nehezedett Jézus vállaira.

De hogyan lehetne valóban élő az ember?

Talán kissé furcsán hangzik – legalábbis elsőre –, hogy az örök ÉLET kulcs Jézus HALÁLA. Ő meghalt a mi bűneinkért, átokká lett, hogy mi áldásban élhessünk. Sokan vágynak erre az áldásra, de kevesen gondolják végig, hogyan lehet megkapni. Alapvetően minden ember szeretné megszerezni ezt az áldást, amit legtöbbször boldogságként fogalmazunk meg. Ugyanakkor ezt nem lehet megszerezni, elérni, kizárólag Jézus halálán keresztül ajándékként megkapni. Isten arra teremtette az embert, minden embert, hogy vele való szeretetkapcsolatban éljünk, az Ő dicsőségére és mások építésére. Ugyanakkor az ember lázadó lény, ennek következményeként elvesztette az Istennel való szeretetkapcsolat egy jelentős részét. Nem teljesen, hiszen Isten továbbra is nagyon szereti az embert, de szükség volt arra, hogy Jézus ott a kereszten kitaszított legyen, hiszen mi így kerülhetünk újra közel Istenhez. A kárpit kettészakadt, hogy mi szabadon gyakorolhassuk ezt a kapcsolatot.

Valószínűleg az emberi agy számára felfoghatatlan az a nyomás, amit Jézus élt át keresztre feszítésekor. Nemcsak fizikai vonatkozásban, de lelkileg is. Hiszen emberileg Jézus gyötrődött, tudva azt, hogy mi vár rá, mégis így imádkozott: „Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.” Noha tudta, hogy ez az engedelmesség azzal jár, hogy életét kell adnia azokért, akik megölik, vállalta a halált, hogy mi élhessünk.

Viszont ez az áldozat nem jelent automatikusan minden ember számára örök életet. Mint minden egyes szituációban, itt is szabad döntési joga van az embernek. Az örök élet elérhető, hiszen az út nehezét – amire csak a tökéletes Bárány volt képes – Jézus megtette. De ha valaki nem tesz egyetlen lépést sem Isten felé, sőt tudatosan visszautasítja, az a halált választja. Ésszerűtlenül hangzik, hogy ugyanazért a bűnért ketten is bűnhődjenek, de nagyon sok ember mégis elköveti ezt a hibát. Ez pedig a legnagyobb hiba, amit ember elkövethet az életben.

Jézus letette az életét, hogy nekünk ne örök halál legyen a sorsunk, hanem életre jussunk. Ő megváltott, megszabadított minden embert. Innentől kezdve a döntés a mi kezünkben van.

A történet azonban nem kell, hogy keserédesen fejeződjön be, hiszen Jézus feltámadt a halálból, sőt mennybemenetele óta nekünk készíti a helyet a mennyben, hogy együtt vegyünk részt az ünneplésben és az Atya dicsőítésében vele. Felfoghatatlan lehetőség ez, és az első húsvét óta csak rajtunk múlik, elfogadjuk-e. 

A bejegyzés trackback címe:

https://benjaminbacso.blog.hu/api/trackback/id/tr47335362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

benjaminbacso

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

süti beállítások módosítása