Akkor mi is a lényeg?

az-ajandekozas-a-tarsasagi-adoban.jpg

Nagy, csendes elhagyatottságban élt valahol a nagyváros szélén egy öregember, valamikor jól menőszabóüzlete volt. Feltűnően szomorú vonás ült az arcán. Rengeteget dolgozott, amíg bírta. A felesége meghalt, a lánya férjhez ment. “Meg szokta-e néha látogatni a lánya?” - kérdezte a lelkipásztor. A szomorú vonások egészen keserűvé torzultak, amint elmondta az öreg, hogy bizony nem. Egyszer, amikor a lelkész újra elment hozzá, szép, új gyapjúkabátot látott az idős emberen. Meg is kérdezte: “Honnét való ez a nagyszerűkabát?” - “A lányomtól!” - mondta az öreg. “Csomagot küldött? Na, lám, milyen kedves tőle!” - örvendezett a lelkész. “Igen, - mondta az öregember - gondoskodik rólam, ellát a legszükségesebbekkel, nem panaszkodhatom. Sok szép holmi volt a csomagban, de,...”. “Nos, mi az, hogy de...?” - sürgette a lelkész. Az öregember végtelenül szomorúan és csendesen csak ennyit válaszolt: “Nem volt benne szeretet.”

 

A bejegyzés trackback címe:

https://benjaminbacso.blog.hu/api/trackback/id/tr268331916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

benjaminbacso

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

süti beállítások módosítása