Hogyan lehet a gyerekek érzelmi intelligenciáját fejleszteni? Mit tehetek, hogy a gyermekeim érzelmeivel is tudjak mit kezdeni?Tulajdonképpen mint apukát, ezek a kérdések érdekeltek, amikor a kezembe vettem a könyvet. John Gottman, neves pszichológus, aki főleg párkapcsolati kutatássokkal foglalkozik, számomra éppen onnan volt ismerős, hogy egy jegyesoktatásra készülve találkoztam egy házasságal foglalkozó könyvével.
A könyv áttekinti csecsemőkortól egészen a kamaszkorig az érzelmi fejlesztés lehetőségeit, miközben érdekes történetekkel teszi színesebbé a leírtakat. A négyféle szülői stílus éppen azt mutatja be, hogy egy szülő hogyan viszonyulhat a gyermekei érzelmeihez. Ezek alapján a következő kategóriákat használja, leírva nem csak azt, hogy ki mit tesz rosszul, hanem kiemelve, hogy mit tesznek jól:
- Az elutasító szülő
- A helytelenítő szülő
- A laissez-faire nevelési stílusú szülő
- Az érzelmi fejlesztő szülő
Az érzelmi fejlesztés tanulható. John Gottman 5 lépést ír le ezzel kapcsolatban.
- Legyünk tisztában a gyerek érzelmeivel. Az érzelmi tudatosság azt jelenti, hogy felismerjük és azonosítjuk a saját érzéseinket. Azok a szülők tudják ebben segíteni a gyermekeiket, akik saját maguk is tisztában vannak a saját érzéseikkel. "Azok a szülők, akik tisztában vannak a saját érzelmeikkel, ezt az érzékenységet felhasználva ráhangolódhatnak a gyerekeik érzéseire- függetlenül attól, hogy azok mennyire enyhék vagy intenzívek." 130.o.
- Ismerjük fel az érzésben a lehetőséget arra, hogy közelebb kerüljünk a gyerekhez és megtanítsuk valamire.
- Hallgassuk meg együtt érzőn, és ismerjük el a gyerek érzéseinek jogosságát. Ez többről szól, mint pusztán információgyűjtés. Értő, emaptikus odafigyelésről, ahol a szülő nem csak megérti a gyerek érzéseit, hanem segít megnevezni azokat. John Gottman azt mondja, hogy ebben a lépésben a legfontosabb, hogy: "a szívét használva próbálja átélni a gyerek érzelmeit." 135.o.
- Segítsünk a gyereknek abban, hogy megnevezze a saját érzelmeit.
- Jelöljük ki a határokat, miközben segítünk a gyereknek megoldani a problémát. Ezen a folyamaton belül további öt lépésre van szükség. (1) a határok kijelölésére (2) a célok meghatározása (Mit szeretnél elérni?) (3) a lehetséges megoldások kigondolása (4) a felmerülő javaslatok értékelése a családi értékrend alapján (5) segítsünk a gyereknek a megoldás kiválasztásában.
A könyv abban is segít, hogy ha egy házasság nem működik, majd a felelk elválnak, akkor mit tehetnek a gyermek érzelmi egészségének megőrzésében. Itt a legfontosabb tanács,hogy a gyerek életének maradjon része mind a két szülő.
Számomra az egyik legizgalmasabb fejezet az apák szerepével foglalkozik ebben a folyamatban. "A kollégáimmal végzett kutatás szintén azt állapította meg, hogy a gyerekeknek szükségük van az apjukra...A gyerekek életére nagyon pozitív hatással van egy érzelmileg jelen lévő, megerősítő apa, aki vigaszt tud nyújtani a szomorú pillanatokban. Ugyanakkor hatalmas károkat tdu okozni a gyerekek lelkében egy bántalmazó, kritizáló, megalázó vagy érzelmileg riged apa." 238.o. Felhívja a figyelmet arra, hogy az apák elsősorban a közös játék ideje alatt tudnak nagyon pozitív hatással lenni a gyerekre, ekkor tanulhat és tapasztalhat meg olyan érzéseket és ezeknek a kezelését a gyerek, amelyet az anyával való játék ideje alatt nem.
A könyv utolsó részében a fejlődési szakaszokhoz vannak hasznos, gyakorlati tippek fűzve egészen a csecsemőkortól az újszülött korig.
Számomra jelentős megértés volt, hogy a gyerek érzelmeihez való viszonyulás mennyire döntő. Kevésbé tulajdonítottam eddig ennek ekkora hangsúlyt! Mindenkinek javaslom ezt a könyvet, akinek gyermekei vannak!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.